Egy "nyers" zenész.

Szegeden született 1969-ben. 1989-ben alapította meg a Nyers együttest. Jó kis alternatív zenét játszottak. Élőben is sokat hallgattam őket, hisz a Fekete Yukban rendszeresen felléptek. Emlékezetem szerint még terjesztettük is a megjelent anyagukat. De rémlik, hogy felléptettük őket a Hajógyári szigeten is a Viszlát Iván fesztiválon. Valahol fotók is vannak róla. Természetes, hogy személyesen is többször találkoztunk velük, hisz akik lejártak a Lyukba azokkal haverkodtunk. Többször írtunk róluk a rock zenei lapjainkban is. A zenekar énekese, zeneszerzője, szövegírója Czutor Zoli volt.

A zenekar 2005-ben feloszlott, Zoli megalapította a Belmondot. Egy régebbi MÓRICKÁBAN találtam meg ezt az interjú kivonatot. Az interjúból is kiderül, hogy mindenről van véleménye. Aki a Sztárportréban végig akarja nézni, hallgatni a beszélgetést, az azt is megteheti.

Sztárportré: Czutor Zoltán gondolatait a Belmondo dalszövegeiből is ismerhetjük, de a zeneszerző-szövegíró, ha valaki kérdezi, másról is szívesen elmondja a véleményét. És én kérdeztem. Kérdeztem a gyermekkorról: 

CzZ.: --Soha nem jutott eszembe, hogy baj lehet, hogy én veszélyben vagyok, mert nincsenek ott közvetlenül mellettem a szüleim, pedig én még csak tizenéves vagyok... Az én apám, egy olyan szilárd példakép, és kapaszkodó a mai napig az életemben, hogy szerintem ez segíthetett át, meg az is, hogy én hiszek a Jó Istenben."

Sztárportré: Kérdeztem a moralizálásról:

CzZ.: --Azt gondolom, hogy a média megmondói, talán még a politikusoknál is sokkal inkább befolyásolhatják azt, hogy a közgondolkodás milyen irányba megy."

A Sztárportréban Zoltán olyat is mesélt, amit csak csendben hallgattunk: 

CzZ.: --Volt egy nagyon meghatározó élményem óvodás koromban, ami egy nagyon nagy tanulság volt. Óvodás voltam, nagycsoportos. Mentünk haza az óvodából, tél volt - emlékszem apukám kezén nagy bőrkesztyű volt.

 CzZ.: --Ment az anyukájával előttünk egy óvodás társam, aki csípőficamos volt. Annak ellenére, hogy én éreztem ennek a súlyát, hogy nyilván egy ilyen családnak sokkal nagyobbak a megpróbáltatásai, ennek ellenére azt gondoltam, hogy az milyen jó hecc, vagy milyen jó hülyeség, hogy én elkezdek kiabálni utána az utcán, hogy csípőficamos-csípőficamos... 

CzZ.: --És akkor megfordult az anyukája, és sírva azt mondta, hogy én nem tehetek róla. Odafordult apám, és adott egy akkora pofont a kesztyűjével, hogy elrepültem, és a télre is azért emlékszem, mert beestem a hóba.

És ím az interjú, no meg egy fotó és egy Nyers dal. Ne legyetek lusták meghallgatni.

 Egy kedvenc dalom a Nyerstől: Bírlak

Ím az interjú: